Sokszor van, hogy elhatározom, hogy erről vagy arról fogok majd fotót készíteni.
Látom magam előtt, hogy milyen lesz majd a fotó.
Aztán mire odajutok, hogy pl. lencsevégre kapjam teszem azt ezt a bogyós növénykét,
van képe elfonnyadni, és aszott mivoltát mutatni.
De ha már ott voltam, azért lefotóztam, ha már végre rátaláltam.
Csak itthon a gépen néztem és nagyítottam Rá, és mondtam köszönetet a Véletlennek!
Így még inkább tetszik! Igaz nem olyan amilyet elképzeltem.
Még szebb. (most ez a fotó a kedvencem.):
Legyen mosolygós, szép hétvégétek!
Valóban: a részlet most vált láthatóvá, és vele teljes, csodálatos a kép. Nekem is kedvenc:)