#96


Nem bírtam ám megállni, hogy ne fotózzak: Reggeli pillanatok kócosan


és a pár perccel ezelőtti álmon gondolkodva:


No és kép ugyan nem készült, de ma első idei motorozásomon is túlvagyok. Bár piszkosul kapaszkodtam, hogy oldalirányú szél le ne röpítsen a nyeregből, de jelentem ez már közel se olyan hideg mint a tavaly októberi szeles élményem! Párom figyelmes volt, kezdve azzal, hogy mikor a sisakom felvétele után harmadszori nekifutásra sem sikerült a szemüvegemet bevarázsolnom a fejemhez, megjegyezte, hogy talán nem is kéne erőltetni, hisz úgy se kell látnom, főként bizonyos helyzetekben. De aztán nem voltak helyzetek, egyszer sem feledkezett meg rólam ott hátul mögötte. Nagyon élveztem!

Szép napot kívánok Neked!

. Bookmark the permalink.

6 Responses to #96

  1. Azért ez a lepke fotót kócosan is elcsípted:)

  2. Hát ez a motorozós szemüveg hatalmas mosolyt csalt az arcomra:-)

  3. Juma says:

    Mindhárom fotón a természet csodáit mutatod be:-)) A motorozás nálam csak akusztikusan befogadható műfaj! Félnék, és vezetés közben is féltem a motorosokat, no meg magam, hogy mindig észrevegyem őket:-)

  4. Én is azt néztem, hogy a lepke kócosan is milyen helyre kis jószág :) Aztán tovább görgettem ;)
    Köszönöm Lili nevében is!

  5. Gólya says:

    hű, az a lepke! És hű az az édes kis kócos! Meg sem kell kérdezni, hogy hol van a Mamád? Mindenki tudja, a fotómasina másik oldalán! :)))

  6. Toni says:

    A lepke-statiszta nagyon, a vezető színészek mégjobban, a motoros sztori a legeslegjobban! Na majd, ha a motoron magadat fotózod, 150 km/óránál... cukiság!!!

Leave a Reply

Üzemeltető: Blogger.