#119

Szeretek sütni.


 Csak úgy spontán.


Mindenféle előre tervezés nélkül.


Szeretem ahogy Gyerekeim jönnek „segíteni”, nyalakodni, csipegetni.


Nem zavar, hogy száll a liszt, minden csupa ragacs, maszat.


Jó együtt lenni, jó együtt enni.

. Bookmark the permalink.

4 Responses to #119

  1. Estére nem kéne kajáról beszélni...nagyok jó kis gasztrofotók!

  2. Ez már kínzás számba megy.:)

  3. Azt meghiszem! Azért most ez is elég volt, h láttam a képeidet;)

  4. Toni says:

    Megkínoztál bébi, de még ez is jól esett!

Leave a Reply

Üzemeltető: Blogger.