Kezdődik a csigák szezonja.
Nem tehetek róla, gyerekkorom óta szeretem ezeket a nyálkás álatkákat. Aztán az élet úgy hozta, hogy kertes házba költözvén, rá kellett jönnöm, hogy ők meg az én virágaimat szeretik nagyon. Így hiába szimpatizálok ezekkel a jószágokkal, a virágaimat mégis jobban szívlelem. Megoldásként már sok évvel ezelőtt elkezdődött a költöztetéses kálvária, miszerint: Csiguszokat kertből begyűjteni, majd messzi mezőn szabadon bocsátani. A meztelen társaik a vicces fajtából valók, rájuk ugyanis csak éjszaka lehet vadászni. Tehát mi sem természetesebb, zseblámpával felfegyverkezve, pizsamában, gumikesztyűben és befőttesüveggel a kezemben vadászok.
(volt mikor a szomszéd majdnem kihívta rám a rendőrséget, mert azt hitte,
valami hóbortos betörő kóvályog a kertünkben. :) )
Hurrá, kezdődik a csigák szezonja!
Hát ha nincsenek "fegyelmezve"tudnak zabálni:)
Annácskám jele volt az oviban:)
Anyukám ugyanígy vadássza le a nyálkás-házas jószágokat, mint te. Meg a süniket is. Aranyos lehetsz, kérnék egy esti vadászós fotót:)
Csak csigák?????:)
Nálunk a vakondokkal megy a küzdelem. :)))
és még!
Izgalommal várom az önportrédat. Jó játék ám! :)))
Szíp állat a csiga! Azért azt megnéztem volna, hogy rádtör a kommandír és frankón letartóztatnak csiga-bödönnel a kezedbe, meg a legszebb macialsódba :)
Gyönyörű a fotód!!!! Pedig én nem szeretem a csigákat (bocsi természet!).
Én azokat a csalogató kis dalocskákat szerettem, hogy "csiga-biga gyere ki"! Ma már tudom, azért, mert az ilyeneket tudtam nem hamisan énekelni! Egyébként gyönyörű a példányod és szenzációs a fotó!!! Az éjszakai műsort én is megnéztem volna Tonival! Persze a ricsajtól a csigák maguk is elhúztak-csúsztak volna a mezőre:-)))