Láblógatás.
Ma „loptam” magamnak egy kis időt. Jól esett a semmittevés, olvasgatás.
Nagyobb lendülettel is vettem a nap hátralévő részén a kihívásokat!
Talán annak is volt köszönhető, mert találtam egy idézetet
Frank Outlaw-től, ami nagyon megfogott:
„Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaid!
Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteid!
Ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaid!
Ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemed!
S ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat!”
Borús időre derűs jókedvet kívánok!
Mindent értek, a zoknid meg nagyon csocsi! Imádom a lelki csíkjaidat!
Hááááát...ezzel most nem értek egyet....nem akarok ügyelni...korlátok, korlátok, korlátok.
Nem rossz az idézet sem. Természetesen a korlátok nem a háton cipelésért vannak az elég kellemetlen hosszútávon :) A korlátok fontosak leginkább védelmi feladatokat látnak el a saját érdekünkben. Ja és a a láb nem is lóg a képen:)
Nekem is tetszik az idézet, ismernünk kell a korlátainkat, hogy tudjuk, mit várhatunk el magunktól, de mit engedhetünk meg. Mitől lehetünk elégedettek.
Szeretem a csíkos zoknikat, egy harisnyás pippis frizut képzelek el hozzá a fejed búbjára:)))
Toni, pulzálok ám rendesen még a zoknimmal is.
Lilianyu, nem feltétlenül korlátol az, hogy odafigyel magadra, a gondolataidra és tetteidre! Bizton tudom Te magad is figyelsz mit mondasz Lili előtt, vagy mit teszel ezzel példát mutatva neki! Inkább a tudatosságot hivatott megidézni ez a szöveg! Mert igenis súlya van a szónak, a tettnek …
Kreatívhit, egyetértek Veled, én sem úgy gondolom, hogy korlátoltnak kell lenni, cipelni ezt és belerokkanni. Ó és a láb lóg a képen! (nézőpont váltás! nézd fordítva!)
M, igen a korlátainkat fontos ismerni, de tisztában kell lenni, hogy akár a gondolataink, kimondott szavaink is befolyásolhatják mindennapjainkat, akár sorsunkat. Nem véletlen, hogy a nagy álmodozóknak köszönhetjük a repülés a világosság … élményét!