#53

Csendélet a gyerekszobába.
Ma gondolkodóba estem miközben szembesültem a fenti káosszal: vajon genetikailag vagy a neveltetés nyomására lesz egy gyerek, majd felnőtt rendszerető?
Én a laza anyuka kategóriába tartozok, simán vágom magamnak az ösvényt a játéktengerbe, hogy mint pl. ma, eljussak a ruhásszekrényig. Annyi mindenért kell küzdenem napi szinten fiaimmal, hogy a rendrakás a saját szobájukban már nem kerül fel a listára. Így is sokszor a nap végére mint egy kiképzőtiszt érzem magam, osztom a parancsokat: „moss fogat, öltözködj, pakolj be holnapra, ezt ne csináld, azt csináld …”. Ha őket nem zavarja, hogy kifolyik a játék az ajtón, akkor ám legyen. Persze azért bosszantja őket, így kis segítséggel romtalanítunk (általában még közösen) időről időre. Nem tudom persze, hogy ezzel esetleg a majdani menyeimnek teszek rosszat, és „miattam” lesznek trehány férjek a fiaim. Fontos, hogy mibe nő fel egy gyerek, így azzal takarózok magam előtt, s persze bízok benne, hogy tőlem nem ezt látják, hisz úgy nevel az ember ahogy él! Aztán persze dilemmám másik fele, a genetika eleve elrendeltetett hatalma. Ez szintén befolyásoló tényező véleményem szerint ebben is, mint oly sok  mindenben.
Legyen így vagy úgy, továbbra is dzsungelharcos módjára vágom az utat magamnak a gyerekszobába lépve. És mosolygós anyós leszek majd!  

. Bookmark the permalink.

6 Responses to #53

  1. A legvége remek elhatározás:)

  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
  3. Bocs, de bénáztam.
    Ismerős szituáció. :)))
    Bendével én is megvívom a "csatáim", mert Ő még a nappaliban is szereti a nagy szétpakolásokat.

  4. Florci says:

    de hogy a fenébe lehet ennyire precízen éles makrót csinálni??? én is akarooook!

  5. Toni says:

    Akkor ciki, amikor éjszaka osonkodás közben belelépsz valami kicsibe és élesbe! Különben a gyerek káosza, a gyerek káosza, amíg a nappalit kíméli bármire rácsukható az ajtó! Éljen a filozófiád! Lakoljon a többi nő is :)

  6. Rita(006) says:

    Kreatívhit, :)

    Ilda, naná, hogy az én fiaim is terjeszkednének a nappali felé is! Na de az már a listán szereplő csaták kategóriába tartozik, kvázi NEM! Csak megértik, megérzik, hogy a rendben sokkal jobb élni, mint a kupiban, és előbb vagy utóbb sűrűbben lesz igényük is a saját szoba rendben tartására.

    Florci, sima automata géppel bénáztam ezt a fotót, nem is vagyok vele elégedett. De sokat javít az élességen, ha a készítésnél kitámasztja az ember normálisan a kezét, hogy tutira ne mozduljon be. :)

    Toni, valóban „ahova lépek fű nem terem” bakancsba kell a gyerekszobába közlekedni. (szombaton meggyőződhetsz személyesen is róla :)) A nappali nálunk is tabu kupicsinálás terén, ennek hangot is adok nap mint nap.

Leave a Reply

Üzemeltető: Blogger.