#41


Árnyjáték, avagy a kíváncsi leskelődő.
A büntisüti:

Mai nap, 10 évesem, életében először bepróbálkozott, hogy előadva a hattyú halálát, lóg a suliból. Szegény pórul járt, mert anno jómagam tökélyre fejlesztettem ezt a tudományt, kvázi számtalanszor lógtam, ráadásul egészségügyit végezve, még a gondolatát is meglátom eme mellesleg gyengére sikerült próbálkozásnak. Persze tanár néni nem ilyen alapokkal rendelkezik, így gyerek telefonos egyeztetés után hazajött, mondván fáj a hasa. Aztán a vacsoránál könnyes szemmel saját maga vallott, miközben ette az ebédről megmaradt főtt krumpliját, míg mi a fenti kakaós csigát majszoltuk, hogy egy meg nem írt házi fogalmazás miatt volt az egész cécó. Célom elértem (ugyan egy nem tervezett sütést be kellett hozzá iktatnom), de így végre nyíltan megbeszélhettük ezt a dolgot, és közel se tartotta már jó bulinak a lógásos projektet.

. Bookmark the permalink.

10 Responses to #41

  1. Gólya says:

    Gratulálok! Milyen leleményes vagy! Jesszus mikre kell még felkészülnöm!!! :9
    Leskelődő eszméletlen!!!

  2. m says:

    Tetszik, hogy együtt vacsoráztok! Ja, hogy nem erről írtál;? De nagyon fontosak ezek az alkalmak - a csillagszemű is itt tudta kibökni, mi a valós helyzet:)
    Ilyen szépet tudsz sütni? Akkor a szépérzéked nagyon a helyén van! Az árnyjáték is tetszik!

  3. Zajlik az élet:) A süti jöhetne így reggelire.A napi fotó ismét remek ötlet.

  4. Toni says:

    Díjazom a kis próbálkozót, lássuk be az Oscar-esélye megint eggyel nőtt :) A süti isteni, a kiváncsi meg művészi! Gratulka drágám!

  5. Kisnyul says:

    Nahát, mikre nem képesek ezek a mostani fiatalok. :) Nekem nem lett volna lelki erőm a büntihez, de tény, hogy jó lecke volt. :) A képek most is fergetegesek!

  6. krisssz says:

    Süti álomszép:) Azért én sajnálom tízévesedet.:) Ráadásul te is lógtál anno. Micsoda igazságtalanság ez?:)) Én is lógtam, bár nem így. Volt, hogy elmentem a suliba, aztán valahogy a barátnőmmel császkáltunk. Mondjuk egy évben kétszer. Hazamentem, és megmondtam. Nem csináltak belőle ügyet. Így nagyjából ez a mennyiség nálam is elfogadható volt a saját gyerekeimnél. Egy nem elfogadható, a kamu:) Ne azt mondja, hogy fáj a hasa, hanem azt, hogy ma inkább kihagyná. Ez egy évben kétszer simán belefér. Asszem holnap sütök valami hasonlót:))

  7. Rita(006) says:

    Gólya, közel se biztos, hogy Fiad hasonló dolgokkal sokkol majd. Bár kiindulva abból milyen leleményes, kösd fel a gatyádat!

    M, ó igen együtt vacsizik a család. De egyébként a vallomások helye és ideje nálunk az esti lefekvésnél szokott lenni. Ja és biza ilyet tudok sütni, illetve csalni. Készen vásárolt leveles tészta guriga, megszórom kakaóval, visszatekerem, felkarikázom. Oszt kisütöm.

    Kreatívhit, ha tudnék küldenék Neked a csigából. De most sajna marad a virtuálisan „élmény”.

    Toni, a Te Oscar-osod kíváncsi vagyok majd mi mindennel rukkol elő egy pár év múlva. Na akkor majd én fogom Őt díjazni!

    Kisnyúl, hidd el, hogy szívem szerint már az ebédnél mikor ette a főtt krumplit szívem szerint megölelgettem volna. De mivel nem volt őszinte, és zokszó nélkül ette azt az átkozott krumplit, így muszáj volt még drasztikusabb eszközhöz folyamodnom.

    Krisssz, nálunk is van ám igazolt, kérésre történő lógás iskolából, edzésről. Sőt nem is oly rég volt alkalma így itthon lennie Őkegyelmének. De ez amolyan, kis újamat nyújtom, de neki az egész karom kell kategória, ráadásul hazugságba csomagolva. Na ez az, amit az én megítélésemben, csírájában kell elfojtani. Te ezek szerint nem apróztad el, nem lógtál, hanem iskola kerültél! Húúú ezt nem is gondoltam volna rólad, főleg a Cewés avatárod után!

  8. treza says:

    Rita, Téged az Anyukám nagyon szigorú anyának minősítene...ahogy engem is, ahányszor nevelni kényszerülök a Gyerekeimet az orra előtt. DE szintén hiszem, h ideje korán, azonnali visszacsatolásban kell a Gyerkőcnek a "büntetés"; persze csak főben járó bűnökért...és bizony a kamuzás ilyen (amúgy a 2 évesem is bepróbálkozik már időnként ilyesmivel). Ettől függetlenül remélem, 10 évesed azóta kívül-belül meggyógyult!

    A csigás tippet viszem, köszi!

  9. Rita(006) says:

    Treza, a nagymamák már csak ilyenek! Szigorúak már csak velünk gyerekkel szemben tudnak lenni, naná, hogy az unokájukat védenék még tőlünk is. Tuti mi is ilyenek leszünk. Akkor már megtehetjük! Ó és 10 évesemnek kutya baja, ment suliba, jól érezte magát, és ma megkapta a félretett 2 csigát is. :)

Leave a Reply

Üzemeltető: Blogger.